Az éjfél nem magától értetődő válasz. Választás kérdése, és az emberiség történelmének nagy részében nem ez volt a legnépszerűbb.
Egy napnak valahol el kell kezdődnie, és valójában csak három jelölt van: amikor felkel a nap, amikor lenyugszik, vagy a sötétben egy tetszőleges pillanatban, amikor senki sem figyel. Mindhárom volt hivatalos nemzeti szabvány, és kettő közülük ma is az.
KAIRÓ — ahol feltalálták a huszonnégy órás napot.
Az egyiptomi csillagászok az eget 36 csillagcsoportra, úgynevezett dekánra osztották, és éjszakai óraként használták őket. Egy teljes éjszaka alatt tizenkettő volt látható, így az éjszaka tizenkét órát kapott – a nappal pedig vele egyezően tizenkettőt.
Innen ered a 24 órás nap, és ezen azóta sem változtattak. Ugyanez a rendszer hozta létre a 365 napos polgári naptárt, szökőnap nélkül; amikor III. Ptolemaiosz Kr. e. 238-ban javasolta, hogy vezessenek be egyet, a reform nem honosodott meg. A naptár ezután nagyjából 1460 évig vándorolt visszafelé az évszakok között, mielőtt újra egybeesett a Szíriusz felkeltével.
→ Kairó
ISZTAMBUL — ahol a nap 1926-ig napnyugtakor kezdődött.
Az oszmán alaturka rendszerben a tizenkét óra az a pillanat volt, amikor lement a nap. Ami azt jelenti, hogy ez a pillanat minden egyes nap elmozdult, és az ország minden óráját néhány naponta, egész évben, örökké igazítani kellett.
Ezt a munkát nem lehetett központosítani. Az úgynevezett muvakkithanékra volt szükség – a mecsetekhez tartozó időmérő termekre –, ahol szakemberek dolgoztak, akik folyamatosan számoltak és igazítottak, hogy a város nagyjából egyetértsen önmagával.
A 697. számú törvény, amelyet 1925. december 26-án fogadtak el Ankarában, 1926. január 1-jétől megszüntette ezt. A muvakkithanékat csak 1952-ben zárták be hivatalosan.
NAIROBI — ahol a nap ma is napkeltekor kezdődik.
A szuahéli idő hajnaltól számol. A nemzetközi számítás szerinti reggel hét óra saa moja – az első óra. Az eltolás pontosan hat óra, a nappal és az éjszaka pedig két külön tizenkét órás ciklusban telik.
Mindennapi használatban van Kenyában, Tanzániában és Ugandában. A többnyelvű kelet-afrikaiak attól függően váltanak rendszert, hogy éppen melyik nyelven beszélnek.
Azért működik, mert Nairobi az 1,3° déli szélességen fekszik, ahol a napkelte egész évben alig mozdul.
→ Nairobi
ADDISZ-ABEBA — ugyanaz az elv, plusz egy másik év.
Etiópia is hajnalban kezdi a napját: a nemzetközi idő szerinti reggel hat óra Etiópiában tizenkét óra. Emellett tizenhárom hónapos naptárat használ – tizenkét harmincnapos hónapot és egy rövid tizenharmadikat, a Pagumēt –, amely jelenleg hét-nyolc évvel van a Gergely-naptár mögött.
Ennek a naptárnak a szerkezete az ókori egyiptomi polgári naptár, amelyet a kopt egyházon keresztül örököltek. Az a keret, amelyet Egyiptom ötezer éve megalkotott, itt még ma is működik.
PRÁGA — az óra, amely nem hajlandó választani.
Az Orloj 1410 óta jár a prágai Óvárosi Városháza falán. Egyidejűleg mutatja:
- régi cseh idő, amelyben a nap napnyugtakor kezdődik – ugyanaz az elv, mint az oszmán Isztambulban
- babilóniai idő, amelyben a nap napkeltekor kezdődik, és a nappali órákat hosszuktól függetlenül tizenkét részre osztják – a nap itt is napkeltekor indul, mint Nairobiban és Addisz-Abebában, de azokban az órák hossza állandó
- közép-európai idő – állandó hosszúságú órák, éjféltől számolva
- sziderikus idő – a csillagokhoz, nem a naphoz mérve
Egy számlap. Négy válasz arra a kérdésre, mikor kezdődik egy nap. Mind egyszerre jár. Mind helyes.
A sorozat minden más helyén egy város vitatkozott ezekről a rendszerekről, és kiválasztott egyet. Prága olyan gépet épített, amely mindet megmutatja, a döntést pedig arra bízza, aki ránéz.
→ Prága