Az éjfél nem egyértelmű válasz. Ez egy választás, és az emberiség történelmének nagy részében nem ez volt a legnépszerűbb.
Valahol egy napnak el kell kezdődnie, és valójában csak három jelölt van: amikor felkel a nap, amikor lemegy, vagy a sötétség egy tetszőleges pontján, amikor senki sem figyel. Mindhárom hivatalos nemzeti szabvány volt, és kettő közülük még mindig az.
KAIRÓ – ahol feltalálták a huszonnégy órás napot.
Az egyiptomi csillagászok 36 csillagcsoportra osztották az eget, amelyeket dekánoknak neveztek, és éjszakai óraként használták őket. Tizenkettő volt látható egy teljes éjszakán keresztül, így az éjszaka tizenkét órát kapott – a nappal pedig tizenkettőt.
Innen származik a 24 órás munkaidő, és soha nem módosították. Ugyanez a rendszer 365 napos polgári naptárt készített, szökőnap nélkül; amikor III. Ptolemaiosz Kr.e. 238-ban javasolta egy hozzáadását, a papok elutasították. A naptár ezután 1460 évig visszafelé sodródott az évszakok között, mielőtt visszatért oda, ahonnan indult.
ISTANBUL – ahol a nap napnyugtakor kezdődött, 1926-ig.
Az oszmán alaturka rendszerben tizenkét óra volt az a pillanat, amikor a nap lement. Ami azt jelenti, hogy a pillanat minden egyes nap elmozdult, és az országban minden órát néhány naponként, egész évben, örökké korrigálni kellett.
Ezt a munkát nem lehetett központosítani. Ehhez muvakkithanes – mecsetekhez csatolt időmérő helyiségek – kellettek, amelyekben szakemberek dolgoztak, akik folyamatosan számoltak és igazítottak, így a város nagyjából megegyezett önmagával.
697. törvény, amelyet 1925. december 26-án fogadtak el Ankarában, 1926. január 1-jétől eltörölte. A muvakkitánokat csak formálisan 1952-ben zárták be.
NAIROBI — ahol a nap még napkeltekor kezdődik.
A szuahéli idő hajnaltól számít. Reggel hét nemzetközi számítás szerint saa moja – egy óra. Az eltolás pontosan hat óra, és a nappal és az éjszaka két különálló tizenkét órás ciklusban fut.
Napi használatban van Kenyában, Tanzániában és Ugandában. A többnyelvű kelet-afrikaiak attól függően váltanak rendszert, hogy melyik nyelven beszélnek.
Ez azért működik, mert Nairobi a déli 1,3°-on fekszik, ahol a napkelte egész évben alig mozog.
→ Nairobi
ADDIS ABABA – ugyanaz az elv, plusz egy másik év.
Etiópia is hajnalban kezdi a napját: nemzetközi szinten reggel hat Etiópiában tizenkét óra. Emellett egy tizenhárom hónapos naptár fut – tizenkettő harminc nap plusz egy rövid tizenharmadik, Pagumē néven –, amely jelenleg hét-nyolc évvel van lemaradva a gregoriánhoz képest.
A naptár szerkezete az ókori egyiptomi polgári naptár, amelyet a kopt egyház örökölt. Az ötezer éve épített Kairói keret még most is itt fut.
PRÁGA – az óra, amely nem hajlandó választani.
Az Orloj 1410 óta működik a prágai régi városháza falán. Egyidejűleg megjeleníti:
- régi cseh idő, amelyben a nap napnyugtakor kezdődik – ugyanaz az elv, mint az oszmán Isztambulban
- babiloni idő, amelyben a nap napkeltével kezdődik, és a nappali órák hosszától függetlenül tizenkettőre oszlanak – ugyanaz az elv, mint Nairobiban és Addisz-Abebában
- Közép-európai idő – rögzített órák, éjféltől számítva
- Sziderális idő – inkább a csillagokhoz mérve, mint a naphoz
Egy óra számlap. Négy válasz arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik egy nap. Minden fut egyszerre. Minden helyes.
A sorozatban mindenhol egy város vitatkozott ezekről a rendszerekről, és kiválasztott egyet. Prága épített egy gépet, amely mindegyiket megmutatja, és a döntést arra bízta, aki keres.