Az időzóna kompromisszum. A nap a Föld minden egyes pontján más-más pillanatban éri el legmagasabb állását, és egyetlen óra sem tudná ezt követni, ezért a világ úgy döntött, hogy kerekít.
A legtöbb város néhány percet kerekít, és ezt senki sem veszi észre. Egyes városok több mint egy órát kerekítenek – és aki ezt tudja, az az utcán is meglátja.
Madrid a legismertebb eset. Spanyolország 1901-ben a greenwichi középidőt vezette be, ami a földrajzi fekvésének megfelel; a szárazföldi Spanyolország Nagy-Britanniával, Portugáliával és Marokkóval van egy vonalban. Aztán 1940. március 16-án az órákat egy órával előreállították, hogy igazodjanak a náci Németországhoz, és soha nem állították vissza. Madrid órája ma télen körülbelül 75 perccel jár a saját napja előtt, nyáron pedig nagyjából két órával. A spanyolok délután kettőkor ebédelnek és este kilenckor vacsoráznak – de abban az időzónában, amelyet a földrajz Spanyolországnak kijelölne, ez 13 és 20 óra, éppen akkor, amikor Európa többi részén is esznek.
Kuala Lumpur és Szingapúr nem sokkal marad le mögötte, nagyjából 73 és 65 perccel, és ide együtt jutottak el. 1981. december 31-én 23:30-kor Malajzia fél órával előreállította a félszigeti Malajziát, hogy megszüntesse az időkülönbséget Sabahval és Sarawakkal. Szingapúr ugyanabban a pillanatban hajtotta végre ugyanezt a változtatást. Szingapúr szinte pontosan az Egyenlítőn fekszik, ahol a napkeltének és a napnyugtának örökké hatkor kellene lennie – ehelyett a nap hét óra körül kel fel, és hét óra körül nyugszik le.
Isztambul eltérése 64 perc, és más úton jutott el idáig: Törökország 2016-ban eltörölte a nyári időszámítást, és az országot véglegesen az UTC+3 zónához rögzítette, amelyet a 45. délkörre szabtak. December végén Isztambulban a napkelte csak fél kilenc körül érkezik meg.
Buenos Aires eltérése 54 perc, és a jelenség közismert, de kevesen értik. Argentína az UTC−3 zónát használja; földrajzilag az UTC−4 járna neki. Az esti fény abszurdul sokáig kitart, a vacsora tízkor kezdődik, az éttermek tizenegykor telnek meg. Buenos Aires nem alkatából fakadóan késői város. Számtanilag az.
Lagos eltérése 46 perc, Baku 40, Szöul és Karacsi egyaránt 32, Hongkong 23, Toronto 18 perc.
Közös bennük, hogy ezek közül az eltérések közül egyet sem csillagász hozott létre. Madrid eltérése diplomáciai gesztusból született. Szingapúré egy másik országban hozott döntésből. Szöulé fél évszázad négy zónaidő-változtatásának maradványa, és egyiknek sem volt köze az égbolthoz.
Teherán a kivétel, amely igazolja a szabályt. Irán nem volt hajlandó kerekíteni: az UTC+3:30 zónát használja, a világ kevés félórás zónájának egyikét, amelyet úgy választottak, hogy a nemzeti délkör szinte pontosan kerek eltérésre essen. Teherán órája néhány percen belül jár a saját valódi delétől – és tartósan összezavarja mindenki más ütemezőszoftverét.