Berlin

Tudta?

Berlin áthelyezte az órát, és hat héten belül a fél világ lemásolta

Németországban minden nap 550 és 600 tonna döner húst főznek meg.

Az iparág évente nagyjából 2,5–3,5 milliárd eurót tesz ki, és körülbelül 60 000 embert foglalkoztat. Körülbelül 16 000 döner üzlet van Németországban, ebből egyedül Berlinben 1000 és 1500 között van – több, mint bármely más városban, ami helyénvaló, mert itt találták ki a dolgot.

Nem a hús. A függőleges nyárs oszmán; A technika a tizenkilencedik századig nyúlik vissza, amikor állítólag egy kastamonui szakács felfelé fordította a hagyományos vízszintes nyársat. Amit Berlinben találtak ki, az az volt, hogy kenyérbe rakták, és sietve odaadták valakinek.

A szokásos számlajóváírások Kadir Nurman, 1933 körül Isztambulban született, aki 1960-ban Stuttgartba költözött Gastarbeiterként, majd 1966-ban Nyugat-Berlinbe. Észrevette, hogy a német munkásoknak szinte nincs idejük leülni és enni. 1972-ben felállított egy bódét a Bahnhof Állatkerttel szemben, ahol kebabhúst árultak lapos kenyérben hagymával és egy kis salátával – szósz nélkül.

Soha nem szabadalmaztatta.

Azt sem állította soha egészen. Arra a kérdésre, hogy ő a feltaláló, németül azt mondta, hogy lehet, hogy valaki más is megcsinálta, valami eldugott sarokban, de senki sem vette észre – a kebab általa vált ismertté. Mások ezt állítják: Mehmet Aygün szerint 1971, az Oranienstraße-n; Nevzat Salim szerint 1969, Reutlingenben. A Török Döner Gyártók Európai Szövetsége 2011-ben életműdíjat adományozott Nurmannak, aki 2013-ban Berlinben halt meg.

Ma Vietnamban a dönert tipikus német diákételként árulják.

Az óra: Berlinben van erre korábbi forma.

1916. április 30-án a háború idején a szén megmentése érdekében Németország és Ausztria lett a világ első országa, amely előreállította óráit a nyárra. Körülbelül hat héten belül egy tucat ország másolta le a parancsot – köztük több olyan is, amely akkoriban háborúban állt Németországgal.

Maga az ötlet nem német volt. 1895-ben Wellingtonban egy rovarkutató javasolta, akit kinevettek, Londonban pedig 1907-ben egy építőmester, aki meghalt, mielőtt elfogadták volna. Németország egyszerűen végrehajtotta, és a világ átvette, és nem kérdezgette, honnan származik.

Egy város, amely mára kétszer hozott valamit, amit az egész világ átvett, és kétszer nem tudta megtartani a nevét.

1916. április 6-án a Német Szövetségi Tanács rendeletet hozott. 1916. április 30-án éjjel tizenegy órakor az órák a Német Birodalomban egy órával előrementek, és októberig előrehaladtak.

Az indoklás szén volt. Európa háborúban állt, és egy extra óra esti nappali fény egy órával kevesebb mesterséges világítást jelentett, ami azt jelentette, hogy kevesebb szén égett el az otthonokban, és több lett a háborús erőfeszítésekhez rendelkezésre álló. Ez volt a világon az első országos nyári időszámítás.

Ami ezután történt, az az a rész, amivel érdemes leülni.

Azonnal Ausztria-Magyarország következett. Nagy-Britannia három héttel később, 1916. május 21-én fogadta el. Franciaország június 14-én követte. Ezután Belgium, Dánia, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Törökország, Tasmania, Új-Skócia és Manitoba.

Körülbelül hat héten belül egy tucat ország – köztük több olyan, amely aktívan háborúzik Németországgal, és többen nagyon igyekeztek kimaradni belőle – lemásolták a német adminisztratív parancsot, hogy hány óra van.

A keserű részlet Nagy-Britanniához tartozik. Egy William Willett nevű építő pontosan ezért kampányolt 1907 óta, amikor kiadott egy röpiratot The Waste of Daylight címmel. A parlament kilenc évre elutasította. 1915-ben halt meg. A következő évben Nagy-Britannia átvette az ötletét – három héttel azután, hogy az ellenség először tette meg.

Az óra: a Földön minden óraátállítás az 1916-os szénrendből származik. A világ országainak nagyjából egyharmada még mindig évente kétszer csinálja ezt, és több száz millió ember menetrendjét tolja el egy órával, évente kétszer, örökre.

Németország maga vetette el 1919-ben. Az Egyesült Államok 1918-ban fogadta el, majd 1919-ben hatályon kívül helyezte, főként azért, mert a gazdálkodók gyűlölték – teheneik napenergia-időben voltak, és nem kérték ki véleményüket.

És a vita valójában soha nem dőlt el. A Türkiye 2016-ban, Brazília 2019-ben, Mexikó 2022-ben hagyta abba az óraátállítást. Az Európai Unió megszavazta a gyakorlat eltörlését, majd évekig nem tudott megegyezni, mivel cserélje ki – így Berlin, amely mindezt elindította, még mindig minden márciusban előre állítja az óráit.

Éves napfény