Koppenhága

Tudta?

Egy dán lakatos azzal töltötte az életét, hogy 25 753 évente egyszer forgató fogaskerékkel órát épített

A koppenhágaiak naponta körülbelül 1,4 millió kilométert kerékpároznak.

A Föld kerülete nagyjából 40 000 km. Tehát egy körülbelül 600 000 lakosú város napi harmincöt bolygókörének felel meg, majd holnap újra megteszi.

A többi szám ebből következik. Körülbelül 675 000 kerékpár van Koppenhágában és körülbelül 120 000 autó – a kerékpárok száma több mint öt-egy. Koppenhága központjában több kerékpár van, mint a lakosság. A koppenhágai lakosok 62%-a kerékpárral ingázik munkába vagy tanulásba; 9% meghajtó. Egyedül egy híd, a Dronning Louises Bro, akár 36 000 kerékpárost szállít naponta, így a legforgalmasabb kerékpáros átkelőhelyek közé tartozik.

A város közepén székelő dán parlament képviselőinek 63%-a kerékpárral jár munkába.

Egyik sem történt gyorsan, és ez a lényeg. Koppenhága 1912 és 1969 között évente legalább egy mérföld kerékpárutat épített. 1975 és 1985 között évente öt mérföldet épített. 1970-ben, amikor a város először elkezdte a számlálást, a napi forgalom 351 133 autó volt, szemben a 100 071 kerékpárral. 2016-ban először fordult meg a számlálás: 265 700 kerékpár, 252 600 autó.

Ehhez negyvenhat évig minden évben hozzá kellett adni egy kicsit.

Az óra: pontosan így építette a város leghíresebb objektumát.

Jens Olsen évtizedeket töltött a Verdensur, a világóra megtervezésével a koppenhágai városházán – tizenkét összekapcsolt szerkezet, 15 448 különálló alkatrész, hetente egyszer kézzel feltekerve. A leggyorsabb fokozata tíz másodpercenként fordul el. A leglassabb 25 753 évente egy fordulatot tesz meg, követve a Föld tengelyének ingadozását.

Olsen 1945-ben halt meg, tíz évvel a befejezés előtt. 1955-ben indította útjára a dán király és Olsen unokája, és azóta is működik.

Koppenhága egy olyan város, amely jól érzi magát azokban a dolgokban, amelyeknek csak akkor van értelme, ha nagyon hosszú ideig folyamatosan kiegészítik őket.

Amikor Jens Olsen nyolc éves volt, olvasott egy dán regényt, amelyben egy óra eltört. Zavarta. Ha valaki megépítette volna, valaki meg tudja javítani. Úgy döntött, ő lesz az a személy.

Lakatosnak, majd hangszerkészítőnek, majd óraművesnek készült. Huszonöt évesen Strasbourgba utazott, hogy tanulmányozza a katedrális csillagászati ​​óráját, és újra és újra visszatért, hogy feljegyezze annak működését. Aztán elkezdett számolni egyet a sajátjából.

Jens Olsen világórája – a Verdensur – a koppenhágai városházán áll. tizenkét tételből és 15 448 különálló részből áll. Teljesen mechanikus, és hetente egyszer kézzel kell feltekerni.

Megmutatja a koppenhágai időt, a szoláris időt, a világ körüli időt, napkeltét és napnyugtát, sziderális időt, öröknaptárt, a bolygók helyzetét, valamint a jövőbeli nap- és holdfogyatkozások dátumait.

És akkor ott vannak a fogaskerekek.

A leggyorsabb tíz másodpercenként tesz meg egy fordulatot. A leglassabb 25 753 évente teljesít egy forradalmat. Ez a fogaskerék a Föld tengelyének precesszióját követi – azt a lassú ingadozást, amely nagyjából huszonhat évezreden keresztül mozgatja az égi észak helyzetét. Most éppen fordul. Az indulás óta körülbelül három fokot mozdult el.

Olsen nem élte meg a futását. 1945-ben halt meg. Az órát végül 1955-ben indította el Dánia királya és Olsen unokája. Sírkövén többé-kevésbé ez áll: asztromechanikus, világórakészítő.

Egy véletlen részlet: a bolygótárcsa nyolc bolygót mutat. Olsen a Plútó 1930-as felfedezése előtt végzett számításaival, így soha nem érte el a vágást. Hetvenhat éven keresztül az órát kissé rossznak tartották. 2006-ban a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió átminősítette a Plútót, és az óra csendben ismét helyes lett.

Az óra: Koppenhága az északi szélesség 55,7°-án található, ami a listán az egyik legszélesebb nappali fényingadozást produkálja – nagyjából tizenhét és fél óra fényt ér el nyár közepén, és alig hét december végén.

Ami megfelelő hely a Verdensur számára. A föld felett a város olyan napon fut, amely nem tud dönteni. A Városháza belsejében egyébként is egy olyan fogaskerék forog, amely csak nagyjából a 27 700-as évnél fejezi be az első teljes fordulatot, egy-egy hetet.

Éves napfény