Pontos helyi idő: Athén

Nappali fény az év során: Athén

Tudta?

Athénben van egy 2000 éves számítógép, amelyet egy évig senki sem vett észre

Görögországban körülbelül 120 millió olajfa van.

A lakosság nagyjából 10,4 millió fő. Ez görögönként tizenegy-tizenkét fát jelent. Körülbelül 450 000 család számára az olívaolaj az elsődleges vagy másodlagos jövedelemforrás. Az olívaolaj az ország teljes mezőgazdasági termelési értékének mintegy 9%-át, összes exportjának 2–3%-át, élelmiszerexportjának pedig 20%-át adja.

Most jön az a statisztika, amelyet mindenki ismétel, és innen válik érdekessé a történet.

Folyton azt olvashatja, hogy a görögök fejenként többet fogyasztanak olívaolajból, mint bárki a Földön – általában évi 20 litert említenek, néha 24-et. Fejenként több mint öt gallont. Csodálatos adat, és mindenhol ott van.

A Nemzetközi Olívatanács, amely ténylegesen méri ezt, 2025. márciusi statisztikáiban az egy főre jutó görög fogyasztást 9,3 kilogrammra tette. Az Európai Bizottság 2011/12-ben még 17,9 kg-ot adott meg. Egy görög olívaolaj-szakkiadvány a 2025–26-os termésévre valamivel több mint hét litert becsül – két literrel kevesebbet, mint két évvel korábban –, és egyenesen kimondja, hogy a görögök talán már nem fogyasztanak fejenként több olívaolajat, mint bárki más, bármit tettek is a múltban.

Az őszinte változat tehát ez: Görögország még mindig az első vagy közel az élen áll, a szám gyorsan csökken, és a széles körben terjedő adat nagyjából kétszer-háromszor akkora, mint a jelenleg mért.

Összehasonlításul: az amerikaiak évente körülbelül egy litert fogyasztanak. Még a lecsökkent görög adat is hétszerese ennek.

Athén nem az a város, amely a végleges számok felé rohan.

1900-ban a Szimi szigetéről származó szivacsbúvárok Észak-Afrika felé tartottak, amikor egy vihar arra kényszerítette őket, hogy Antikythera mellett keressenek menedéket – ez egy sziklás szigetecske Kréta és a Peloponnészosz között. Lementek körülnézni, és körülbelül 45 méteres mélységben római kori hajóroncsra bukkantak, amelyben bronz- és márványszobrok hevertek szétszórva.

A görög kormány mentőakciót szervezett. A következő egy évben látványos tárgyakat hoztak fel – az antikythérai efébosz-szobrot, a filozófus fejét, amforákat, ékszereket, üveget –, és mindez az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumba került.

Előkerült egy nagy könyv méretű, korrodálódott bronzdarab is. Senki sem vizsgálta meg alaposan. A múzeum egyik sarkában hevert.

1902. május 17-én Valerios Stais régész észrevette, hogy a bronzrög kiszáradt és kettéhasadt, és belsejében egy fogazott kerék van.

Az antikythérai szerkezet Kr. e. 150–100 körül készült. Kézzel hajtott bronz számológép, és a legrégebbi ismert analóg számítógép a Földön. Követte a Napot és a Holdat, a Hold szabálytalan mozgását egy excentrikus fogaskerékkel és egy csappal utánozta, a Saros-ciklus alapján jósolta a nap- és holdfogyatkozásokat, vitte a 19 éves Meton-ciklusú naptárt, mutatta az ókorban ismert öt bolygó állását, és számlálta a panhellén játékok – köztük az olimpia – négyéves ciklusát.

Csak körülbelül harmada maradt fenn, jelenleg 82 töredékben, amelyek között 30 korrodált fogaskerék is van. A legnagyobb fogaskeréknek 223 foga volt, mindegyiket kézzel reszelték.

A Földön nagyjából 1400 évig nem jelent meg ehhez fogható mechanikai bonyolultságú szerkezet.

És még valami volt benne. Amikor 2005-ben nagy felbontású CT-vizsgálatot végeztek, kiderült, hogy a fogaskerekek között apró görög betűk ezrei vannak bevésve – használati útmutató, bronzba írva, amelyet kétezer évig senki nem olvasott el.

Az óra: Ön éppen most olyan eszközt használ, amely megmutatja az időt a világ városaiban, követi a napkeltét és a napnyugtát, és a Hold fázisát is.

Ez is ilyen volt. Bronzból készült, egy fadobozba fért, fogantyúval lehetett forgatni, és kétezer éve elsüllyedt egy kereskedőhajóval, majd a tengerfenéken feküdt, amíg néhány szivacsbúvár rossz időbe nem került.