Stockholm

Tudta?

Svédország feltalált egy napot, amely pontosan egyszer létezett

A svéd háztartási hulladék kevesebb, mint 1%-a kerül lerakóba.

A többit újrahasznosítják, komposztálják vagy energiatermelés céljából elégetik az ország 33 vagy 34 hulladék-energiát feldolgozó üzemében. A háztartási hulladék nagyjából felét elégetik; a hő táplálja a távfűtési hálózatokat, amelyek jóval több mint egymillió otthont melegítenek fel, és csak egy stockholmi üzem mintegy 190 000 fűt ezekből. Svédország újrahasznosítási aránya az 1975-ös 38%-ról mára 99%-ra csökkent. Egy átlagos svéd még mindig 467 kg hulladékot termel évente.

Svédország is szemetet importál. Valahol évi 800 000 és 1,9 millió tonna között, az Egyesült Királyságból, Norvégiából, Írországból és Olaszországból, akik nagyjából 43 dollárt fizetnek a szolgáltatásért. Svédországnak körülbelül 100 millió dollárt keres évente. 2016-ban az importált hulladék 20–25%-át tette ki az elégetett mennyiségnek.

Ezzel el is érkeztünk az érdekes részhez, mert a történet, amit mindenki erről mesél, téves.

Folyamatosan azt fogja olvasni, hogy Svédország kifogyott a szemétből, és más országok hulladékát kell importálnia, hogy üzemei működjenek. Ez egy csodálatos kép, és nem igaz. Anna-Carin Gripwall, a svéd hulladékgazdálkodási szövetség, az Avfall Sverige munkatársa 2016-ban azt mondta a The Independentnek, hogy az üzemek ehelyett bioüzemanyaggal működhetnek – és 2025 decemberében ismét megerősítette a Snopes-nak, hogy ez továbbra is így van. A Swedenergy ugyanezt mondja.

Svédország nem importál szemetet, mert muszáj. Azért importál szemetet, mert más országok fizetnek érte.

Az óra: Svédországnak van formája egy híres tényhez, amely bonyolultabbnak bizonyul.

1712. február 30. az egyetlen február 30-a a történelemben, és itt történt. De ez nem hiba volt – ez volt a helyesbítés. Svédország úgy döntött, hogy fokozatosan áttér a Gergely-naptárra, negyven éven át minden szökőnapot kihagyott, majd egy háború elterelte a figyelmét, és elfelejtette kihagyni 1704-et és 1708-at, így egyedül maradt a világon egy olyan naptárban, amelyet senki más nem használt.

A visszavonuláshoz vissza kellett adnia az 1700-ban eltelt napot. Mivel 1712 már szökőév volt, hozzáadott egy másodikat. Az év 367 napból állt.

Két svéd tény, amit mindenki ismer. Mindkettőt meg kell nézni, és mindkettő jobb utána.

Amikor Európa többi része a Gergely-naptárról vitatkozott, Svédország egy ésszerű kompromisszumra jutott. Ahelyett, hogy egyszerre törölnénk tíz napot, fokozatosan enyhülne: negyven éven át minden szökőnapot kihagyunk, és 1740 körül a naptár csendben becsúszott volna, és senki sem vette volna észre.

Svédország a tervek szerint kihagyta a szökőnapot 1700-ban.

Aztán kitört a nagy északi háború, és Svédországnak más dolgok jártak a fejében, és elfelejtette kihagyni 1704-et. Aztán 1708-ban újra feledésbe merült.

Az ország most olyan helyzetbe került, amelyet a történelem során egyetlen ország sem foglalt el: egy nappal a Julianus-naptár előtt, tíz nappal a Gergely-naptár mögött, és egyedül a világon egy saját maga által kidolgozott naptár szerint, amelyet senki más nem tudott elolvasni.

1711-ben XII. Károly király feladta, és elrendelte a visszavonulást a Julianus-naptárhoz. Ehhez Svédországnak vissza kellett tennie azt a napot, amelyet 1700-ban eltávolított. De 1712 már szökőév volt, így már február 29-e volt.

Így Svédország hozzáadott még egyet.

1712. február 30. Péntek volt. Az év 367 napból volt. Ez az egyetlen február 30-a a feljegyzett történelemben, és valódi emberek használták – egy Sven Hall és Ellna Jeppsdotter nevű házaspár Ystadban kötött házasságot ezen a napon, és életük hátralévő részében nem tudták megünnepelni évfordulójukat azon a napon, amikor ez történt.

Svédország végül 1753-ban ment át a gregorián, február 17-ről egyenesen március 1-jére ugrott. Ötvenhárom év kellett hozzá, egy háború, egy lehetetlen randevú és három uralkodó.

Az óra: Stockholm az északi 59,3°-on helyezkedik el, ami a legszélesebb nappali lengést produkálja ezen a listán. Nyár közepe táján a város nagyjából tizennyolc és fél óra nappali fényt kap. A téli napforduló körül körülbelül hat lesz.

Van valami találó az országban, amely nem tudott megegyezni, melyik napon található, ahol maga a nap tizenkét órával változik. Stockholmban a "mennyi ideig tart egy nap?" soha nem kapott stabil választ, és az 1700-as évek elején egy ideig a "mi a dátum?"

Éves napfény