Tudta?
Svédország feltalált egy napot, amely pontosan egyszer létezett
A svéd háztartási hulladék kevesebb, mint 1%-a kerül lerakóba.
A többit újrahasznosítják, komposztálják, vagy energiatermelés céljából elégetik az ország 33 vagy 34 hulladékégető erőművében. A háztartási hulladék nagyjából felét elégetik; a hő távfűtési hálózatokat táplál, amelyek jóval több mint egymillió otthont fűtenek, és egyetlen stockholmi üzem egymaga mintegy 190 000 otthont lát el. Az újrahasznosított vagy hasznosított háztartási hulladék aránya az 1975-ös 38%-ról mára 99%-ra nőtt. Egy átlagos svéd még mindig 467 kg hulladékot termel évente.
Svédország szemetet is importál. Évente valahol 800 000 és 1,9 millió tonna között, az Egyesült Királyságból, Norvégiából, Írországból és Olaszországból, amelyek tonnánként nagyjából 43 dollárt fizetnek a szolgáltatásért. Ez Svédországnak évente körülbelül 100 millió dollárt hoz. 2016-ban az importált hulladék az elégetett mennyiség 20–25%-át tette ki.
Ezzel el is érkeztünk az érdekes részhez, mert a történet, amit mindenki erről mesél, téves.
Folyamatosan azt fogja olvasni, hogy Svédország kifogyott a szemétből, és más országok hulladékát kell importálnia, hogy üzemei működjenek. Ez egy csodálatos kép, és nem igaz. Anna-Carin Gripwall, a svéd hulladékgazdálkodási szövetség, az Avfall Sverige munkatársa 2016-ban azt mondta a The Independentnek, hogy az üzemek ehelyett bioüzemanyaggal működhetnek – és 2025 decemberében ismét megerősítette a Snopes-nak, hogy ez továbbra is így van. A Swedenergy ugyanezt mondja.
Svédország nem importál szemetet, mert muszáj. Azért importál szemetet, mert más országok fizetnek érte.
Az óra: Svédországnak nem ez az egyetlen híres ténye, amely bonyolultabbnak bizonyul, mint amilyennek látszik.
Amikor Európa többi része a Gergely-naptárról vitatkozott, Svédország kitalált valamit, ami ésszerű kompromisszumnak hangzott. Ahelyett, hogy egyszerre töröltek volna tíz napot, fokozatosan csúsztatták volna át: negyven éven át kihagytak volna minden szökőnapot, és 1740 körül a naptár csendben, senkitől észrevétlenül beállt volna a gregoriánhoz.
Svédország a tervek szerint kihagyta a szökőnapot 1700-ban.
Aztán kitört a Nagy Északi Háború, Svédországnak más dolgok jártak a fejében, és elfelejtette kihagyni az 1704-es szökőnapot. Aztán 1708-ban megint elfelejtette.
Az ország ekkor olyan helyzetbe került, amelyet a történelemben egyetlen másik ország sem foglalt el: egy nappal előbbre járt a Julianus-naptárnál, tíz nappal le volt maradva a Gergely-naptártól, és egyedül állt a világon egy saját maga kitalálta naptárral, amelyet senki más nem tudott értelmezni.
1711-ben XII. Károly király feladta, és elrendelte a visszavonulást a Julianus-naptárhoz. Ehhez Svédországnak vissza kellett tennie azt a napot, amelyet 1700-ban kihagyott. De 1712 amúgy is szökőév volt, így már volt február 29-e.
Így Svédország hozzáadott még egyet.
1712. február 30. Péntek volt. Az év 367 napos volt. Ez az egyetlen február 30-a a feljegyzett történelemben, és valódi emberek használták – egy Sven Hall és Ellna Jeppsdotter nevű pár Ystadban kötött házasságot ezen a napon, és életük hátralévő részében sosem ünnepelhették az évfordulót azon a napon, amelyen történt.
Svédország végül 1753-ban tért át a Gergely-naptárra, február 17-ről egyenesen március 1-jére ugorva. Ötvenhárom év kellett hozzá, egy háború, egy lehetetlen dátum és négy uralkodó.
Stockholm 59,3° északi szélességen fekszik, így a lista fővárosai közül itt az egyik legnagyobb a nappalok hosszának ingadozása. Nyár közepe táján a város nagyjából tizennyolc és fél óra nappali fényt kap. A téli napforduló körül nagyjából hat órát.
Van valami találó abban, hogy az az ország, amely nem tudott megegyezni abban, milyen nap van, olyan helyen fekszik, ahol maga a nappal hossza tizenkét órát ingadozik. Stockholmban a „milyen hosszú egy nap?” kérdésre soha nem volt állandó válasz, és az 1700-as évek elején egy ideig a „mi a dátum?” kérdésre sem.
Források
- Snopes (2025. december), *How Sweden uses imported trash* (az Avfall Sverige munkatársa, Anna-Carin Gripwall és a Swedenergy megerősítette, hogy az üzemek bioüzemanyaggal is működhetnek; az állítást „többnyire igaznak” minősítették)
- The Local Sweden (1,3 millió tonna import 2016-ban, az elégetett hulladék 20–25%-a; több mint 30 telephely)
- Earth.org (az 1975-ös 38%-ról a mai 99%-ra; személyenként 467 kg; évi 4,4 millió tonna háztartási hulladék)
- HowStuffWorks / Avfall Sverige (33 üzem; fűtés 1,2 millió otthonra, villany 800 000-re)
- Reasons to be Cheerful és Blue Ocean Strategy (1,9 millió tonna import évente; 43 dollár tonnánként; 100 millió dollár éves bevétel)
- AOL/Science (egyetlen stockholmi üzem, amely ~190 000 otthont fűt)
- Wikipedia, *Swedish calendar* (1712. 367 nap; 1753. február 17. → március 1.)
- Snopes, *That Time Feb. 30 Was a Real Date on the Calendar* (húsvéti ok, házasság Ystadban, Wall Street Journal idézet)
- Generalist Academy (1712. február 30., péntek)
- HistoryFacts.com (elfelejti kihagyni az 1704-et és az 1708-at)